Transzferár 2026: mikor kötelező a nyilvántartás és az adatszolgáltatás?
A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek adózási kezelése 2026-ban is kiemelt figyelmet igényel. A transzferár-nyilvántartás és a transzferár-adatszolgáltatás ugyanis nem egyszerű adminisztrációs feladat: a vállalkozásnak azt is alá kell tudnia támasztani, hogy a kapcsolt felek között alkalmazott ár megfelel a szokásos piaci ár elvének. A 2026-os év ebből a szempontból különösen fontos, mert új transzferár-rendelet lépett életbe, amely elsőként a 2026-os adóév kötelezettségeire alkalmazandó. A NAV emellett külön tájékoztatókkal is segíti a szabályok értelmezését.
A kötelezettségek megértéséhez először két dolgot kell különválasztani: a transzferár-nyilvántartást és a társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódó transzferár-adatszolgáltatást. A két feladat összefügg, de nem ugyanaz.
Mit jelent a transzferár?
Transzferárról akkor beszélünk, amikor egymással kapcsolt vállalkozások egymás között terméket értékesítenek, szolgáltatást nyújtanak, kölcsönt adnak, licencdíjat számítanak fel vagy más gazdasági ügyletet kötnek.
Tipikus példa lehet, amikor egy magyar társaság szolgáltatást nyújt az ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozásnak, vagy amikor az egyik kapcsolt cég finanszírozza a másikat.
A társaságiadó-szabályok alapelve szerint ezeknél az ügyleteknél olyan árat kell alkalmazni, amelyet egymástól független felek hasonló körülmények között alkalmaznának.
Ezt nevezzük szokásos piaci ár elvének.
A transzferár-szabályozás célja tehát annak biztosítása, hogy a kapcsolt cégek ne tudják mesterséges árképzéssel egyik vállalkozástól a másikhoz áthelyezni az eredményt.
Kiket érint a transzferár-nyilvántartási kötelezettség?
Nem minden vállalkozásnak kell automatikusan transzferár-dokumentációt készítenie csak azért, mert van kapcsolt vállalkozása.
A NAV 2026-os tájékoztatása alapján a kötelezettség tipikusan olyan társaságiadó-alanyokat érint, amelyek az adóév utolsó napján nem minősülnek mikro- vagy kisvállalkozásnak, és a jogszabályban meghatározott szervezeti körbe tartoznak.
Ide tartozhat többek között gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés vagy külföldi vállalkozó.
A mikro- és kisvállalkozások számára tehát jelentős mentesség állhat fenn, ugyanakkor a vállalkozás méretét nem mindig elegendő kizárólag önmagában vizsgálni. Kapcsolt vállalkozások esetében a KKV-minősítéshez az összeszámítási szabályokat is figyelembe kell venni.
Ezért egy látszólag kisebb magyar társaság is kerülhet olyan helyzetbe, hogy cégcsoportjának adatai miatt nem minősül kisvállalkozásnak.
A kapcsolt vállalkozás önmagában még nem jelent dokumentációs kötelezettséget
A következő kérdés az, hogy történt-e tényleges ügylet a kapcsolt felek között.
Ha két vállalkozás kapcsoltnak minősül, de az adott adóévben nem volt közöttük olyan szerződés vagy ügylet, amely alapján teljesítés történt, akkor pusztán a kapcsolt viszony miatt nem keletkezik transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség.
Más a helyzet, ha a cégek például:
- árut értékesítenek egymásnak,
- szolgáltatást nyújtanak egymás részére,
- kölcsönt biztosítanak,
- ingatlant vagy eszközt adnak bérbe,
- jogdíjat vagy licencdíjat számítanak fel,
- költségeket terhelnek át,
- garanciát vagy más pénzügyi szolgáltatást nyújtanak.
Ilyenkor már meg kell vizsgálni, hogy az adott ügylet dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e.
Fontos a 100 millió forintos értékhatár
A transzferár-szabályok egyik fontos értékhatára 100 millió forint.
Főszabály szerint nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni és teljes körű adatszolgáltatást teljesíteni olyan kapcsolt ügylet esetében, amelynél az adóévben teljesített érték általános forgalmi adó nélkül, szokásos piaci áron számítva nem haladja meg a 100 millió forintot.
Az értékhatár vizsgálata azonban nem mindig egyszerű.
Ha több, gazdasági tartalmában összevonható ügylet történt ugyanazon felek között, akkor azok értékét az értékhatár megállapításánál együttesen is figyelembe kell venni.
Nem feltétlenül megfelelő tehát az a megközelítés, hogy minden egyes szerződést külön-külön vizsgálnak, és ha egyik sem éri el a 100 millió forintot, automatikusan nincs további feladat.
A 100 millió forintos határ nem jelent teljes transzferár-mentességet
Ez az egyik legfontosabb gyakorlati félreértés.
Ha egy kapcsolt vállalkozások közötti ügylet nem éri el a 100 millió forintos dokumentációs értékhatárt, az valóban jelenthet mentességet a transzferár-nyilvántartási és bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségek alól.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügylet árát ne kellene a szokásos piaci ár elvének megfelelően meghatározni.
Ha a kapcsolt vállalkozások olyan árat alkalmaznak, amely eltér a szokásos piaci ártól, társaságiadóalap-korrekció válhat szükségessé akkor is, ha maga az ügylet a 100 millió forintos értékhatár alatt marad.
Vagyis a transzferár-szabályokat kisebb ügyleteknél sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni.
Mit tartalmaz a transzferár-nyilvántartás?
A transzferár-dokumentáció célja annak bemutatása és alátámasztása, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet feltételei megfelelnek a piaci viszonyoknak.
A dokumentációban általában be kell mutatni többek között:
- az ellenőrzött ügylet jellegét,
- az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozásokat,
- a felek által ellátott funkciókat,
- az alkalmazott eszközöket és vállalt kockázatokat,
- az ügylet pénzügyi értékét,
- az alkalmazott transzferár-módszert,
- az összehasonlító adatokat,
- valamint azt, hogyan határozták meg a szokásos piaci árat.
A dokumentáció a gyakorlatban fődokumentumból és helyi dokumentumból állhat.
Nagyobb cégcsoportoknál ezért a magyar vállalkozás dokumentációja sokszor nem készíthető el megfelelően a csoportszintű információk ismerete nélkül.
Nyilvántartás és adatszolgáltatás: nem ugyanaz
Fontos különbséget tenni a két fogalom között.
A transzferár-nyilvántartás az a részletes dokumentáció, amely alátámasztja a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet piaci jellegét.
A transzferár-adatszolgáltatás ezzel szemben az éves társaságiadó-bevallás részeként teljesítendő külön kötelezettség.
A NAV kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy ez két külön adózási kötelezettség.
Ez azért lényeges, mert önmagában az, hogy a vállalkozás elkészítette a dokumentációt, még nem jelenti azt, hogy az adatszolgáltatást is teljesítette.
Hogyan történik a transzferár-adatszolgáltatás?
Az adatszolgáltatást az éves társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódó megfelelő lapokon kell teljesíteni.
A NAV tájékoztatása szerint az érintett bevallások ATP-lapjain kell feltüntetni a szükséges adatokat, és az adatokat főszabály szerint ügyletenként kell megadni.
Az adatszolgáltatás többek között az érintett kapcsolt vállalkozásra, az ügylet típusára, értékére és az alkalmazott transzferár-módszerre vonatkozó adatokat is tartalmazhat.
Ez a NAV számára azt jelenti, hogy már a bevallás adataiból részletes képet kaphat a vállalkozás kapcsolt ügyleteiről.
A transzferár-kockázat ezért ma már nem kizárólag akkor jelenik meg, amikor egy NAV-ellenőrzés során bekérik a dokumentációt. Az adóhatóság a bevallásokból is jelentős mennyiségű strukturált adatot lát.
Milyen ügyleteknél érdemes különösen figyelni?
A gyakorlatban nemcsak a nagy összegű termékértékesítéseket érdemes vizsgálni.
Transzferár-kockázatot jelenthet például:
- kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön,
- vezetési vagy menedzsmentszolgáltatás,
- informatikai vagy marketing szolgáltatás,
- ingatlanbérlet,
- licenc- és jogdíjfizetés,
- csoporton belüli költségátterhelés,
- üzletág vagy eszköz átruházása,
- valamint ingyenes vagy kedvezményes ügyletek.
Pénzügyi ügyleteknél például nemcsak maga a kölcsön összege lehet releváns, hanem a kamat és más kapcsolódó díjak piaci szintjét is vizsgálni kell.
Gyakori hiba, hogy a dokumentáció csak év végén kerül elő
A transzferár-dokumentáció egyik leggyakoribb problémája, hogy a vállalkozás csak a társaságiadó-bevallás közeledtével kezdi összegyűjteni az információkat.
Ilyenkor könnyen kiderülhet, hogy nincs megfelelő szerződés, hiányzik az összehasonlító elemzés, vagy nem rekonstruálható egyértelműen, mi alapján határozták meg az alkalmazott árat.
Sokkal biztonságosabb megoldás, ha a kapcsolt vállalkozások közötti nagyobb ügyleteket már azok létrejöttekor transzferár-szempontból is megvizsgálják.
Így nem utólag kell megpróbálni igazolni egy korábban kialakított ár piaci jellegét.
A hibás vagy hiányzó dokumentáció jelentős kockázat
A transzferár-nyilvántartás elmulasztásához komoly szankció kapcsolódhat.
A NAV aktuális tájékoztatása szerint a nyilvántartási kötelezettség megsértése esetén nyilvántartásonként akár 5 millió forintos mulasztási bírság, ismételt jogsértésnél pedig akár 10 millió forintos bírság is kiszabható.
Ezért a transzferár-kezelés nem pusztán formai adminisztráció.
A hiányos dokumentáció mellett kockázatot jelenthet az is, ha maga az alkalmazott ár nem felel meg a szokásos piaci ár elvének, mert ilyen esetben társaságiadóalap-korrekció, adókülönbözet és további jogkövetkezmények is felmerülhetnek.
Érdemes már év közben ellenőrizni a kapcsolt ügyleteket
A kapcsolt vállalkozásoknak célszerű legalább évente egyszer, még az üzleti év lezárása előtt áttekinteniük kapcsolt ügyleteiket.
Érdemes megvizsgálni:
- milyen kapcsolt vállalkozásokkal történt ügylet,
- mekkora volt ezek éves értéke,
- mely ügyletek közelítik vagy meghaladják a dokumentációs értékhatárt,
- megfelelőek-e a kapcsolódó szerződések,
- alátámasztható-e az alkalmazott ár,
- szükség lesz-e transzferár-nyilvántartásra,
- illetve milyen adatokat kell majd szerepeltetni a társaságiadó-bevallásban.
Ezzel jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy csak a bevallási határidő előtt derüljön ki egy dokumentációs probléma.
A transzferár nem csak a nagy multinacionális cégek ügye
A transzferárazást sokan még mindig kizárólag a multinacionális vállalatok problémájának tekintik. A szabályok azonban magyar tulajdonú vállalatcsoportokat és közepes méretű cégeket is érinthetnek.
Ha ugyanazon tulajdonosi kör több vállalkozást működtet, és ezek rendszeresen számláznak egymásnak, kölcsönt nyújtanak egymásnak vagy más gazdasági kapcsolatban állnak, érdemes időben megvizsgálni a transzferár-szabályokat.
A megfelelő megoldáshoz ráadásul nemcsak a konkrét ügyletet kell látni, hanem a vállalkozás teljes pénzügyi és adózási helyzetét is. Könyvelési, bérszámfejtési, adótanácsadási és üzletviteli tapasztalatunk segítségével a kapcsolt vállalkozások ügyleteit is a cég működésének egészével összefüggésben tudjuk vizsgálni. Így meghatározható, mire van valóban szüksége vállalkozásának, és hogyan kezelhetők megfelelően a dokumentációs, adózási és üzletviteli feladatok.
Az első konzultáció teljesen ingyenes és kötetlen, ahol lehetősége van megismerni minket és feltenni minden kérdését.
Jelentkezzen bátran, és tapasztalja meg személyesen, hogyan tudunk együtt dolgozni vállalkozása sikeréért.