Alanyi adómentesség 2026 – kinek éri meg és mikor kell áfakörbe lépni?

Az „Alanyi adómentesség 2026 – kinek éri meg és mikor kell áfakörbe lépni?” kérdés különösen aktuális, hiszen 2026. január 1-jétől az alanyi adómentesség értékhatára 20 millió forintra emelkedett. Ez sok kisebb vállalkozásnak lehetőséget ad arra, hogy továbbra is ÁFA felszámítása nélkül számlázzon, vagy adott esetben újonnan válassza ezt az adózási módot. Az alanyi adómentesség azonban nem minden vállalkozás számára jelent automatikusan előnyt. Egy magánszemélyeknek szolgáltató tanácsadó egészen más helyzetben lehet, mint egy nagy értékű gépeket vásárló, kizárólag céges ügyfelekkel dolgozó vállalkozás.

Az alanyi adómentesség egyik legnagyobb előnye, hogy a vállalkozás főszabály szerint nem számít fel ÁFÁ-t az értékesítései után, ugyanakkor ennek van egy fontos másik oldala is: főszabály szerint a beszerzéseiben szereplő ÁFÁ-t sem vonhatja le.

Éppen ezért annak eldöntéséhez, hogy az alanyi adómentesség vagy az ÁFA-kör a kedvezőbb, nem elég csak az éves bevételt megvizsgálni. Fontos az ügyfelek típusa, a költségek nagysága, a tervezett beruházások, a külföldi ügyletek és természetesen az is, milyen ütemben növekszik a vállalkozás.

Mennyi az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban?

2026. január 1-jétől az alanyi adómentesség választására jogosító éves értékhatár 20 millió forint.

A NAV tájékoztatása szerint 2026-ra akkor választható belföldön alanyi adómentesség, ha a belföldön teljesített, az értékhatárba beszámító termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások éves ellenértéke

• 2025-ben ténylegesen nem haladta meg a 20 millió forintot, és
• 2026-ban észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen sem haladja meg a 20 millió forintot.

Az értékhatár a következő években tovább nő: a jelenlegi szabályozás szerint 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedik.

Ez fontos változás, hiszen olyan vállalkozások is alanyi adómentesek maradhatnak, amelyek néhány évvel korábban a kisebb értékhatár miatt már közel kerültek volna az ÁFA-körhöz.

Mit jelent pontosan az alanyi adómentesség?

Az alanyi adómentesség egy ÁFA-jogi státusz.

Ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozás „adómentes”, és azt sem, hogy nem kell más adókat fizetnie.

Egy alanyi adómentes vállalkozásnak ugyanúgy lehet például:

• társaságiadó- vagy KIVA-kötelezettsége;
• helyi iparűzési adója;
• munkavállalók után fizetendő közterhe;
• személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettsége;
• egyéb adó- és bevallási feladata.

Az alanyi adómentesség alapvetően az általános forgalmi adóhoz, vagyis az ÁFÁ-hoz kapcsolódik.

Az alanyi adómentes vállalkozás a mentesség hatálya alá tartozó értékesítéseinél főszabály szerint nem fizet ÁFÁ-t, viszont az előzetesen felszámított ÁFA levonására sem jogosult. Számla- és nyugtaadási kötelezettsége ettől természetesen továbbra is fennáll.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy egy szolgáltató vállalkozás 100 000 forintért végez el egy munkát.

Ha alanyi adómentes, akkor az ügyfélnek – az ügylet egyéb feltételeitől függően – 100 000 forintot számláz, ÁFA felszámítása nélkül.

Ha ugyanez a vállalkozás az általános ÁFA-szabályok szerint, 27%-os adómérték alá tartozó szolgáltatást nyújt, akkor 100 000 forintos nettó díj mellett a számla végösszege 127 000 forint lenne.

Ez különösen akkor válhat fontos versenyelőnnyé, ha az ügyfelek magánszemélyek, akik nem tudják levonni a felszámított ÁFÁ-t.

Ha viszont az ügyfél egy ÁFA-levonásra jogosult vállalkozás, egészen más lehet a helyzet.

Kinek érheti meg különösen az alanyi adómentesség?

Az alanyi adómentesség általában azoknál a kisebb vállalkozásoknál lehet különösen érdekes, amelyeknek:

• éves, értékhatárba számító bevétele 20 millió forint alatt marad;
• kevés ÁFÁ-s költsége van;
• nincs jelentős beruházási igénye;
• elsősorban magánszemélyeknek értékesítenek;
• a végső fogyasztó számára fontos a bruttó ár;
• egyszerűbb ÁFA-adminisztrációt szeretnének.

Tipikus példa lehet egy kisebb szolgáltató, tanácsadó, oktató, fotós, szépségipari szolgáltató vagy más olyan vállalkozás, amely viszonylag alacsony költséggel működik.

Példa: szolgáltató, aki főleg magánszemélyekkel dolgozik

Tegyük fel, hogy egy vállalkozó évi 15 millió forint bevételt ér el, és szolgáltatásait szinte kizárólag magánszemélyeknek nyújtja.

A működéshez kevés eszközre van szüksége. Évente például:

• laptopot használ;
• fizet néhány szoftver-előfizetést;
• van telefon- és internetköltsége;
• kisebb marketingkiadásai vannak.

Nincsenek több millió forintos beruházásai.

Ebben az esetben az alanyi adómentesség komoly előnyt jelenthet.

Ha ugyanis az ügyfelek ugyanazt a bruttó összeget hajlandók kifizetni, az ÁFA felszámítása közvetlenül hatással lehet az árazásra.

Egy magánszemély nem tudja „visszaigényelni” az ÁFÁ-t.

Ezért egy 100 000 forintos alanyi adómentes szolgáltatás az ügyfélnek ténylegesen 100 000 forintba kerül. Egy 100 000 + 27% ÁFA összegű szolgáltatás viszont 127 000 forintos kiadást jelent számára.

Mikor lehet jobb inkább ÁFA-körösnek lenni?

Az alanyi adómentesség neve kedvezően hangzik, de önmagában nem jelenti azt, hogy pénzügyileg mindig jobb választás.

Az ÁFA-kör különösen akkor válhat érdekesebbé, ha a vállalkozásnak jelentős ÁFÁ-s beszerzései vannak.

Gondoljon például egy olyan vállalkozásra, amely induláskor:

• 8 millió forintért gépeket vásárol;
• 3 millió forintért informatikai eszközöket vesz;
• jelentős irodai vagy műhelyberuházást végez;
• rendszeresen nagy összegű anyagbeszerzései vannak.

Alanyi adómentesként a beszerzésekben szereplő ÁFA főszabály szerint nem levonható.

Ez azt jelenti, hogy a le nem vonható ÁFA tényleges költséggé válhat a vállalkozás számára.

Példa: 5 millió forintos eszközbeszerzés

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás olyan berendezést vásárol, amelynek nettó ára 5 000 000 forint, az ÁFA pedig 1 350 000 forint.

A bruttó vételár így 6 350 000 forint.

Ha a vállalkozás alanyi adómentes, és az adott beszerzésnél nincs külön levonási lehetőség, az 1 350 000 forint ÁFA nem vonható le.

Egy ÁFA-levonásra jogosult vállalkozás esetében viszont – ha az eszközt teljes egészében levonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez használja, és minden más feltétel is teljesül – az előzetesen felszámított ÁFA levonható lehet.

Egyetlen nagyobb beruházás miatt tehát több mint egymillió forintos különbség is kialakulhat.

Ezért beruházás előtt különösen fontos megvizsgálni, hogy valóban érdemes-e alanyi adómentesnek maradni.

Céges ügyfelek esetén kisebb lehet az alanyi mentesség árelőnye

Ha a vállalkozás elsősorban más vállalkozásoknak értékesít, az ÁFA kérdése teljesen máshogy jelenhet meg.

Tegyük fel, hogy egy marketingügynökség kizárólag közepes és nagyvállalatoknak dolgozik.

Ha ezek az ügyfelek teljes ÁFA-levonási joggal rendelkeznek, számukra sok esetben nem a bruttó, hanem a nettó szolgáltatási díj a gazdaságilag fontosabb.

Egy nettó 500 000 forintos szolgáltatás 27%-os ÁFÁ-val 635 000 forintos számlát eredményezhet, de az ÁFA-levonásra jogosult ügyfél számára a 135 000 forint ÁFA nem feltétlenül jelent végleges költséget.

Ebben a helyzetben az alanyi adómentesség árversenyelőnye jóval kisebb lehet, miközben a szolgáltató saját beszerzéseinek ÁFÁ-ját nem tudja levonni.

Ezért B2B, vagyis vállalkozások közötti működésnél sokkal gyakrabban érdemes tényleges számítással összehasonlítani a két lehetőséget.

Magánszemély vagy céges ügyfél? Ez az egyik legfontosabb kérdés

Az alanyi adómentesség választásakor az ügyfélkör szerkezete gyakran fontosabb, mint elsőre gondolná.

Nagyon leegyszerűsítve:

B2C, vagyis magánszemély ügyfeleknél az alanyi adómentesség sok esetben erősebb árelőnyt jelenthet.

B2B, vagyis vállalkozási ügyfeleknél ez az előny kisebb lehet, különösen akkor, ha az ügyfelek le tudják vonni az ÁFÁ-t.

Természetesen ez sem univerzális szabály. Az ügyfél ÁFA-státusza, az alkalmazott adómérték és az adott szolgáltatás adózási kezelése is számít.

Mikor kell áfakörbe lépni?

Az egyik legfontosabb eset az alanyi adómentességi értékhatár túllépése.

2026-ban ez az értékhatár 20 millió forint.

A bevételt ezért év közben folyamatosan figyelni kell.

Nem jó megoldás decemberben visszanézni, és akkor felfedezni, hogy a vállalkozás már hónapokkal korábban átlépte a keretet.

Különösen egy gyorsan növekvő vállalkozásnál érdemes akár havonta ellenőrizni:

• az év elejétől számított, értékhatárba tartozó bevételt;
• a már aláírt szerződéseket;
• a várható következő teljesítéseket;
• a nagyobb egyszeri megbízásokat.

Ha látszik, hogy a vállalkozás közel kerül a 20 millió forintos határhoz, érdemes előre felkészülni az ÁFA-körre történő átállásra.

Nem minden bevétel számít feltétlenül ugyanúgy a 20 millió forintos keretbe

Az alanyi adómentességi határ figyelésénél komoly hiba lehet egyszerűen a könyvelési vagy bankszámla-bevételeket összeadni.

Az Áfa tv. meghatározza, hogy milyen termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékét kell figyelembe venni, és milyen tételek képeznek kivételt.

Ezért ha a vállalkozásnak szokatlanabb ügyletei vannak – például tárgyi eszközt értékesít, ingatlanügylete van vagy jelentősebb nemzetközi tranzakciót végez –, érdemes külön megvizsgálni, hogy az adott összeg hogyan hat az alanyi adómentességi keretre.

Mi történik, ha év közben indul a vállalkozás?

Év közben induló vállalkozásnál az éves értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.

Tehát egy októberben induló vállalkozás nem automatikusan kapja meg a teljes 20 millió forintos keretet az év hátralévő részére.

A NAV 2026-os tájékoztatása is megerősíti, hogy az év közben tevékenységet kezdő adóalanynál az értékhatárra vonatkozó feltételt időarányosan kell vizsgálni.

Ez különösen fontos induló, de gyorsan nagy forgalmat elérő vállalkozásoknál.

Önként is lehet ÁFA-körös egy vállalkozás?

Igen.

Az, hogy egy vállalkozás bevétele nem éri el a 20 millió forintos határt, nem jelenti azt, hogy kötelező alanyi adómentességet választania.

Az alanyi adómentesség választható lehetőség, nem kötelezettség.

Egy 10 millió forintos éves árbevételű vállalkozás is működhet az általános ÁFA-szabályok szerint, ha ez számára gazdaságilag kedvezőbb.

Ez például akkor lehet logikus, ha a vállalkozás:

• jelentős beruházás előtt áll;
• sok ÁFÁ-s terméket vagy szolgáltatást vásárol;
• kizárólag ÁFA-levonásra jogosult céges ügyfelekkel dolgozik;
• rövid időn belül úgyis túllépné a mentességi határt.

Példa: induló informatikai vállalkozás

Tegyük fel, hogy egy Kft. első éves árbevétele várhatóan csak 12 millió forint.

Első ránézésre logikusnak tűnhet az alanyi adómentesség.

A vállalkozás azonban az induláskor:

• nagy értékű számítógépeket vásárol;
• szerver- és hálózati eszközöket szerez be;
• irodát alakít ki;
• jelentős szakmai szoftverköltsége van.

Ügyfelei pedig kizárólag ÁFA-körös vállalkozások.

Ebben a helyzetben előfordulhat, hogy az ÁFA-kör már 20 millió forint alatti bevételnél is kedvezőbb, mivel az ügyfelek számára az ÁFA kevésbé jelent árérzékenységet, a vállalkozás viszont jelentős beszerzési ÁFÁ-t tudhat levonni – természetesen a levonási jog feltételeinek teljesülése esetén.

Példa: 18 milliós bevételű tanácsadó

Nézzünk egy másik vállalkozást.

Egy tanácsadó éves bevétele 18 millió forint.

Otthonról dolgozik, nincs alkalmazottja, költségei alacsonyak, és elsősorban olyan magánszemély ügyfelei vannak, akiknek az ÁFA végleges költséget jelentene.

Nincs tervezett nagy beruházása.

Ebben a helyzetben az alanyi adómentesség kifejezetten előnyös lehet.

A vállalkozás számára ugyanis a beszerzési ÁFA levonásának hiánya kevésbé fájdalmas, miközben az ügyfelek felé jelentős árelőnyt biztosíthat az, hogy a szolgáltatás díjára főszabály szerint nem kell ÁFÁ-t felszámítania.

Példa: 19 milliós forgalom, de erős növekedés

Tegyük fel, hogy a vállalkozás 2025-ös bevétele 16 millió forint volt.

2026 első félévében azonban már 11 millió forint bevételt ér el, és több nagy szerződése is van.

A tulajdonos arra számít, hogy éves szinten 24–25 millió forint körüli forgalma lesz.

Ebben az esetben nem érdemes úgy gondolkodni, hogy:

„Most még 20 millió alatt vagyok, tehát nincs teendőm.”

A várható növekedést előre kell kezelni.

Érdemes időben felkészíteni:

• az árazást;
• szerződéseket;
• számlázóprogramot;
• ügyfélkommunikációt;
• könyvelési folyamatokat;
• pénzügyi tervet.

Így az ÁFA-körbe kerülés nem váratlan áremelésként vagy eredménycsökkenésként éri a vállalkozást.

Mi történik a 20 milliós értékhatár átlépésekor?

Ha a vállalkozás az alanyi adómentesség értékhatárát túllépi, a mentesség megszűnhet, és az ÁFA-szabályokra történő átállást megfelelően kell kezelni.

Ez azért különösen fontos, mert az ÁFA-kötelezettség nem olyan kérdés, amelyet elegendő a következő év elején rendezni.

A határ átlépését ezért folyamatosan nyomon kell követni, és már előre fel kell készülni arra az ügyletre, amely miatt a keret elfogy.

A főszabály szerint értékhatár-túllépés miatt megszűnt alanyi adómentességnél ráadásul visszatérési korlátozás is érvényesülhet: az adóalany a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választhatja újra az alanyi adómentességet.

A 2026-os értékhatár-emeléssel kapcsolatban ugyanakkor külön átmeneti könnyítések is életbe léptek azok számára, akik a korábbi alacsonyabb határokat meghaladták, de a 20 millió forintos új feltételeknek megfeleltek.

Az alanyi adómentesség nem jelenti azt, hogy soha nincs ÁFA-fizetés

Ez az egyik legfontosabb félreértés.

Az alanyi adómentes vállalkozásnak is lehet olyan ügylete, amelynél nem járhat el alanyi adómentes minőségében.

A NAV példaként említi többek között bizonyos tárgyi eszközök értékesítését, egyes ingatlanügyleteket, a termékimportot, valamint olyan eseteket, amikor külföldi szolgáltatótól igénybe vett szolgáltatás után a magyar vállalkozás válik ÁFA-fizetésre kötelezetté.

Ez különösen fontos a mai digitális vállalkozásoknál.

Külföldi szoftverek és online hirdetések alanyi adómentesként

Egy alanyi adómentes vállalkozás könnyen gondolhatja azt, hogy számára az ÁFA gyakorlatilag nem létező kérdés.

Közben azonban előfizethet például:

• külföldi felhőszolgáltatásra;
• nemzetközi projektmenedzsment rendszerre;
• külföldi AI-szoftverre;
• online hirdetési platformra;
• más EU-s vagy harmadik országbeli szolgáltatásra.

Bizonyos külföldről igénybe vett szolgáltatásoknál az alanyi adómentes vállalkozás is válhat belföldön ÁFA-fizetésre kötelezetté. A NAV kifejezetten rögzíti, hogy egyes olyan külföldi szolgáltatásoknál, amelyek teljesítési helye belföld, az alanyi adómentesség nem mentesíti az igénybe vevő vállalkozást az adófizetés alól.

Ezért egy alanyi adómentes vállalkozás könyvelésében is külön figyelmet igényelhetnek a külföldi számlák.

Alanyi adómentesség és EU-s ügyletek

A határon átnyúló értékesítések és szolgáltatások ÁFA-kezelése külön szabályrendszert jelent.

2025-től az Európai Unióban a kisvállalkozások számára határon átnyúló alanyi adómentességi rendszer, úgynevezett SME-rendszer is működik, amely meghatározott feltételek teljesülése esetén más tagállamban is lehetővé tehet mentességet.

Itt azonban nem csak a magyar belföldi értékhatárt kell vizsgálni. Az uniós rendszerben 100 000 eurós uniós árbevételi értékhatár is szerepet kap.

Ha egy vállalkozás rendszeresen számláz külföldre, nem érdemes kizárólag a 20 millió forintos magyar értékhatárból kiindulni.

Alanyi adómentesként kell számlát adni?

Természetesen igen.

Az alanyi adómentesség nem jelent számlaadási mentességet.

A vállalkozásnak ugyanúgy teljesítenie kell a rá vonatkozó számla- vagy nyugtaadási, illetve egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeket.

A NAV tájékoztatása alapján az alanyi adómentes adóalany a mentesség alá tartozó ügyletről olyan számlát állít ki, amelyen ÁFA összege és mértéke nem szerepel.

A számlázóprogramot ezért az adózási státusznak megfelelően kell beállítani.

Alanyi adómentesség vagy ÁFA-kör: mit érdemes kiszámolni?

A döntés előtt nem érdemes csak az árbevételt nézni.

Hasznos lehet egy éves modellt készíteni legalább a következő adatokkal:

• várható éves bevétel;
• magánszemély és vállalati ügyfelek aránya;
• nettó értékesítési árak;
• várható ÁFÁ-s beszerzések;
• beruházások;
• marketingköltségek;
• iroda- és eszközköltségek;
• külföldi beszerzések;
• következő 1–2 év várható növekedése.

Ezután két forgatókönyvet lehet egymás mellé helyezni:

Mennyi pénz marad a vállalkozásban alanyi adómentesként?

és

Mennyi pénz marad a vállalkozásban ÁFA-körösként?

Ez sokkal használhatóbb választ ad, mint önmagában az, hogy „20 millió alatt lehet alanyi mentesnek lenni”.

Tipikus helyzetek, amikor az alanyi adómentesség lehet kedvezőbb

Az alanyi adómentesség gyakran jó választás lehet, ha a vállalkozás:

• a 20 millió forintos határ alatt stabilizálódik;
• főként magánszemélyeknek számláz;
• kevés költséggel működik;
• nincs nagy beruházási terve;
• szolgáltatásalapú tevékenységet végez;
• az ügyfelei árérzékenyek;
• fontos számára az egyszerűbb ÁFA-adminisztráció.

Tipikus helyzetek, amikor érdemes megvizsgálni az ÁFA-kört

Az ÁFA-kör lehet érdekesebb, ha:

• jelentős beruházásokat tervez;
• sok ÁFÁ-s költsége van;
• nagy értékű készletet vagy alapanyagot vásárol;
• főleg ÁFA-levonásra jogosult vállalkozásoknak értékesít;
• rövid időn belül úgyis átlépi a 20 milliós határt;
• gyors növekedési pályán van;
• a beszerzési ÁFA visszaigényelhetősége jelentős pénzügyi előnyt jelentene.

Gyakori hiba: csak a 20 milliós értékhatár alapján dönteni

Az egyik leggyakoribb gondolkodás:

„20 millió alatt vagyok, tehát alanyi adómentesnek kell lennem.”

Ez nem igaz.

A 20 millió forint a választás egyik lényeges feltétele, nem pedig annak bizonyítéka, hogy az alanyi adómentesség pénzügyileg optimális.

Egy 8 millió forintos bevételű, de 10 millió forintos induló beruházást végző vállalkozásnál például az ÁFA-levonás lehetősége lényegesen fontosabb tényező lehet.

Gyakori hiba: elfelejteni, hogy alanyi mentesként a beszerzési ÁFA költség lehet

Ha egy vállalkozó azt látja, hogy egy eszköz nettó ára 1 000 000 forint, könnyen ezzel az összeggel kalkulál.

Alanyi adómentesként azonban egy 27%-os ÁFA alá tartozó beszerzésnél ténylegesen 1 270 000 forintot kell kifizetnie, és a 270 000 forint ÁFÁ-t főszabály szerint nem vonhatja le.

Ha évente sok ilyen költség keletkezik, az alanyi adómentesség előnye gyorsan csökkenhet.

Gyakori hiba: túl későn észrevenni a határ közeledését

Ha egy vállalkozás augusztus végére már 18,5 millió forintos, az értékhatárba beszámító bevételnél tart, nem célszerű megvárni a következő nagy számlát.

Ilyenkor már érdemes kiszámítani:

• mikor várható a határ átlépése;
• hogyan kell számlázni az érintett ügyletet;
• kell-e módosítani az árakat;
• mit tartalmaznak az ügyfélszerződések;
• milyen hatása lesz az ÁFA megjelenésének a vállalkozás eredményére.

Ha például a szerződésben csak annyi szerepel, hogy a szolgáltatás díja „1 000 000 forint”, az ÁFA megjelenése üzletileg egészen más kérdéseket vethet fel, mint amikor a szerződés egyértelműen nettó díjról és az arra rakódó mindenkori ÁFÁ-ról rendelkezik.

Érdemes már év elején megtervezni az ÁFA-státuszt

Az ÁFA kérdését nem csak könyvelési feladatként érdemes kezelni.

Hatással van:

• az árképzésre;
• a profitra;
• a beruházásokra;
• a cash flow-ra;
• az ügyfélszerződésekre;
• a vállalkozás versenyképességére.

Éppen ezért egy 18–19 millió forint körüli árbevétellel működő vállalkozásnál már az év elején célszerű végiggondolni, mi történik akkor, ha az éves bevétel átlépi a 20 millió forintot.

Alanyi adómentesség 2026 – összegzés

Az alanyi adómentesség 2026-ban sok kisebb vállalkozás számára továbbra is kedvező és egyszerű megoldás lehet, ráadásul a választásra jogosító értékhatár január 1-jétől 20 millió forintra emelkedett.

Az alanyi adómentes vállalkozás főszabály szerint nem számít fel ÁFÁ-t az alanyi mentesség hatálya alá tartozó értékesítésein, ugyanakkor beszerzéseinek előzetesen felszámított ÁFÁ-ját sem vonhatja le.

Emiatt az alanyi adómentesség különösen kedvező lehet alacsony költségű, elsősorban magánszemélyeket kiszolgáló vállalkozások számára.

Ezzel szemben egy jelentős beruházásokkal működő, sok ÁFÁ-s kiadással rendelkező vagy kizárólag ÁFA-levonásra jogosult céges ügyfeleket kiszolgáló vállalkozásnál akár már jóval a 20 millió forintos határ alatt is érdemes lehet az általános ÁFA-szabályok alkalmazását választani.

A döntésnél ezért nem azt érdemes kérdezni, hogy:

„Lehetek-e alanyi adómentes?”

Hanem inkább azt:

„Az én ügyfélkörömmel, költségeimmel, beruházásaimmal és növekedési terveimmel valóban az alanyi adómentesség a kedvezőbb?”

Ez a két kérdés nem ugyanaz.

Egy jól elkészített számításban az éves bevétel mellett az ügyfelek összetételét, a várható költségeket, a levonható ÁFA nagyságát, a beruházásokat és a következő évek növekedési terveit is érdemes figyelembe venni.

Ebben mi is tudunk segíteni. Könyvelési, bérszámfejtési, adótanácsadási és üzletviteli szolgáltatásaink révén nemcsak azt tudjuk megvizsgálni, hogy Ön jogosult-e az alanyi adómentességre, hanem azt is, hogy az adott adózási forma valóban megfelelő-e vállalkozása számára.

Ha közeledik az értékhatárhoz, nagyobb beruházást tervez, külföldi partnerekkel dolgozik vagy bizonytalan abban, hogy érdemes-e ÁFA-körbe lépnie, érdemes a döntést előre megtervezni. Mivel a könyvelési adatokat, a bérszámfejtést, az adózási kérdéseket és az üzletviteli szempontokat együtt látjuk, pontosabban meg tudjuk határozni, mire van szüksége az Ön cégének, és a felmerülő problémákra is a vállalkozás működéséhez igazodó megoldást tudunk kialakítani.

Az első konzultáció teljesen ingyenes és kötetlen, ahol lehetősége van megismerni minket és feltenni minden kérdését.
Jelentkezzen bátran, és tapasztalja meg személyesen, hogyan tudunk együtt dolgozni vállalkozása sikeréért.