KIVA vagy TAO 2026 – melyik éri meg jobban egy Kft.-nek?
A „KIVA vagy TAO 2026 – melyik éri meg jobban egy Kft.-nek?” kérdésre nincs minden vállalkozás számára egyformán jó válasz. Bár első pillantásra egyszerűnek tűnhet összehasonlítani a 10%-os kisvállalati adót a 9%-os társasági adóval, valójában két eltérő logikájú adózási rendszerről beszélünk. A KIVA nem egyszerűen egy másik társaságiadó-kulcs: a kisvállalati adó a társasági adó mellett a szociális hozzájárulási adót is kiváltja, az adóalapja pedig jelentősen eltér a TAO rendszerében megszokott nyereségalapú számítástól. Éppen ezért egy magas bérköltséggel működő, nyereségét rendszeresen visszaforgató Kft. számára egészen más lehet az optimális választás, mint egy kevés alkalmazottal, magas profittal és rendszeres osztalékfizetéssel működő vállalkozás esetében.
2026-ban ráadásul a KIVA még több vállalkozás számára vált elérhetővé. A belépési értékhatárok jelentősen emelkedtek: már azok a vállalkozások is választhatják a kisvállalati adót, amelyek az előző adóévben legfeljebb 100 fős átlagos statisztikai állományi létszámmal, valamint legfeljebb 6 milliárd forintos bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkeznek.
De attól, hogy egy Kft. jogosult a KIVA választására, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is éri áttérnie.
Ebben a részletes útmutatóban közérthetően összehasonlítjuk a KIVA és a TAO legfontosabb különbségeit 2026-ban, konkrét példákon keresztül megmutatjuk, milyen vállalkozásoknál lehet kedvezőbb a KIVA, mikor lehet indokolt a társasági adózás mellett maradni, és azt is, hogy milyen számokat érdemes megvizsgálni az adózási forma megváltoztatása előtt.
Fontos, hogy az alábbi számítások és példák szemléltető jellegűek. Egy konkrét Kft. esetében a döntést mindig az adott vállalkozás főkönyvi, bér-, eredmény-, tulajdonosi és finanszírozási adatai alapján érdemes meghozni.
Mi a különbség a KIVA és a TAO között?
A KIVA és a TAO közötti legfontosabb különbség nem pusztán az adókulcsban van.
2026-ban a társasági adó mértéke továbbra is a pozitív társaságiadó-alap 9%-a.
A kisvállalati adó, azaz KIVA mértéke 10%. A NAV meghatározása szerint a KIVA egyszerűsített adónem, amely többek között a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót váltja ki. A KIVA adóalapja alapvetően a személyi jellegű kifizetésekből, valamint a tőke- és osztalékműveletek egyenlegéből indul ki, további törvényi módosító tételekkel.
Ezért félrevezető kizárólag azt nézni, hogy:
TAO: 9%
KIVA: 10%
Ha csak ebből indulnánk ki, könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a 9%-os TAO mindig kedvezőbb.
Csakhogy a két százalék nem ugyanarra az adóalapra vonatkozik, és a KIVA olyan másik adónemet is kivált, amelyet TAO-s vállalkozásként külön kell megfizetni.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy 9% vagy 10%, hanem az, hogy az Ön vállalkozásának teljes működését figyelembe véve melyik rendszerben keletkezik kevesebb közteher.
Mit vált ki a KIVA?
A kisvállalati adó egyik legfontosabb előnye, hogy nem pusztán a társasági adót helyettesíti.
A NAV 2026-ra vonatkozó tájékoztatása szerint a 10%-os KIVA kiváltja:
- a 9%-os társasági adót, valamint
- a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
A KIVA egyik lényeges sajátossága továbbá, hogy a vállalkozásban maradó, visszaforgatott nyereség adóztatása eltér a klasszikus TAO-logikától. Emiatt a NAV is különösen azoknak a vállalkozásoknak javasolja a KIVA megvizsgálását, amelyek jelentős bérköltséggel rendelkeznek, illetve a nyereségüket visszaforgatva fejlesztéseket szeretnének végrehajtani.
Ez már önmagában megmutatja, hogy miért lehet különösen érdekes a KIVA egy növekedésben lévő Kft. számára.
Hogyan működik a TAO 2026-ban?
A TAO, vagyis társasági adó klasszikusan a vállalkozás eredményére épülő adónem.
Nagyon leegyszerűsítve a vállalkozás bevételeiből levonjuk a működés során elszámolt költségeket és ráfordításokat, kialakul a számviteli eredmény, majd ezt a társaságiadó-törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel korrigáljuk.
Ennek eredménye lesz a társaságiadó-alap.
A pozitív adóalap után 2026-ban 9% társasági adót kell fizetni.
Természetesen a gyakorlatban a TAO kiszámítása ennél összetettebb lehet.
Befolyásolhatják például:
- az értékcsökkenési leírások;
- az elhatárolt veszteség;
- a céltartalékok;
- egyes követelések;
- kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek;
- transzferár-szabályok;
- adóalap-növelő tételek;
- adóalap-csökkentő tételek;
- fejlesztések;
- különböző társaságiadó-kedvezmények.
Ezért a „9% TAO” valójában a társaságiadó-alap 9%-át jelenti, nem automatikusan a számviteli nyereség 9%-át.
Hogyan működik a KIVA 2026-ban?
A KIVA teljesen más szemléletből indul ki.
A NAV összefoglalása szerint a kisvállalati adó alapjában meghatározó szerepet játszanak a személyi jellegű kifizetések, valamint a tőke- és osztalékműveletek.
Egyszerűbben fogalmazva: KIVA alatt különösen fontossá válik,
- mennyit költ a cég bérekre;
- mennyi pénzt vesznek ki a tulajdonosok osztalék formájában;
- mennyi eredmény marad a vállalkozásban;
- történik-e tőkebevonás vagy tőkekivonás;
- milyen beruházások valósulnak meg;
- vannak-e egyéb KIVA-adóalapot módosító tételek.
Ezért lehet a KIVA nagyon kedvező az egyik vállalkozásnak, miközben egy másik, hasonló árbevételű Kft. esetében a TAO bizonyulhat jobbnak.
KIVA vagy TAO: a legfontosabb különbség egy mondatban
Ha nagyon leegyszerűsítve szeretnénk megfogalmazni:
a TAO elsősorban a vállalkozás adóalapként meghatározott nyereségére koncentrál, míg a KIVA rendszerében a bérek, valamint a vállalkozásból kivont és a vállalkozásban hagyott tőke és eredmény szerepe válik meghatározóvá.
Ez a különbség alapvetően meghatározza, hogy milyen cégtípusoknak érdemes komolyan megvizsgálniuk a KIVA lehetőségét.
Kik választhatják a KIVA-t 2026-ban?
2026 jelentős változást hozott a kisvállalati adó választásának feltételeiben.
A KIVA 2026-ban többek között korlátolt felelősségű társaság, tehát Kft. számára is választható.
A NAV aktuális tájékoztatója alapján a belépésnél főszabály szerint több feltételt is vizsgálni kell. Többek között azt, hogy:
- az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan legfeljebb 100 fő legyen;
- az előző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan ne haladja meg a 6 milliárd forintot;
- az előző adóévről készítendő beszámoló mérlegfőösszege várhatóan ne haladja meg a 6 milliárd forintot;
- a vállalkozás mérlegfordulónapja december 31. legyen;
- az előző két naptári évben a NAV ne törölje véglegesen az adószámát;
- egyéb törvényi feltételek is teljesüljenek.
Kapcsolt vállalkozások esetében a létszám és a bevételi értékhatár megállapításánál a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe kell venni a szabályok szerint.
Ez különösen fontos például egy vállalatcsoporthoz tartozó Kft. esetén.
Önmagában tehát nem feltétlenül elegendő azt megnézni, hogy az adott Kft. árbevétele 6 milliárd forint alatt van-e.
Jelentősen emelkedtek a KIVA értékhatárai 2026-ban
A 2026-os egyik legfontosabb változás a KIVA belépési korlátainak emelése.
A NAV tájékoztatása szerint 2026-ra a belépési értékhatárok megduplázódtak, így már legfeljebb 100 fős, valamint legfeljebb 6 milliárd forintos bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások is beléphetnek a KIVA rendszerébe.
Ez azt jelenti, hogy 2026-ban már számos olyan középvállalkozás számára is releváns lehet a KIVA-vizsgálat, amely korábban mérete miatt eleve kiesett ebből a lehetőségből.
Mikor kell kikerülni a KIVA alól?
A belépési értékhatár és a bennmaradási határ nem ugyanaz.
Ez fontos különbség.
A NAV 2026-os tájékoztatása szerint a KIVA hatálya alatt működő vállalkozás a megemelt kiesési értékhatárok alapján többek között addig maradhat a rendszerben, amíg a foglalkoztatotti létszám nem haladja meg a 200 főt, illetve a bevétel nem lépi túl a 12 milliárd forintot.
Természetesen a KIVA-alanyiság megszűnésének más törvényi esetei is vannak, ezért növekedés előtt ezt szintén érdemes megvizsgálni.
Mikor lehet különösen előnyös a KIVA?
A KIVA tipikusan olyan vállalkozásoknál válhat érdekessé, ahol három körülmény közül legalább egy – de még inkább több – teljesül:
magas a bérköltség,
a tulajdonosok nem szeretnék rendszeresen kivenni a teljes nyereséget,
a megtermelt eredmény jelentős részét a cég visszaforgatja a működésbe vagy fejlesztésekbe.
Nézzük meg ezeket részletesebben.
1. Sok alkalmazott és magas bérköltség: érdemes megvizsgálni a KIVA-t
A KIVA egyik legerősebb előnye a munkaerő-intenzív cégeknél jelentkezhet.
TAO alatt a vállalkozás a munkabérekhez kapcsolódó munkáltatói közterhek között szociális hozzájárulási adót fizet, miközben a nyereségére társasági adó is terhelődhet.
KIVA alatt a kisvállalati adó többek között mindkettőt kiváltja. A KIVA kulcsa 10%, miközben a TAO 9%, a szociális hozzájárulási adó pedig 13%.
Ez nem jelenti azt, hogy egyszerűen össze lehetne adni a 9%-ot és a 13%-ot, majd összehasonlítani a 10%-kal, hiszen teljesen eltérő adóalapokról beszélünk.
Azt viszont igen, hogy minél nagyobb szerepet képviselnek a bérek a vállalkozás működésében, annál indokoltabb lehet KIVA-számítást készíteni.
Példa: 25 fős szolgáltató Kft.
Tegyük fel, hogy működik egy 25 munkavállalót foglalkoztató informatikai vagy üzleti szolgáltató Kft.
A vállalkozásnak:
- jelentős havi bérköltsége van;
- kevés anyagköltsége van;
- stabilan nyereséges;
- a tulajdonosok a nyereség jelentős részét a vállalkozásban hagyják;
- további munkatársakat szeretnének felvenni.
Ez tipikusan olyan vállalkozási profil, ahol nagyon is érdemes összehasonlítani a KIVA és a TAO várható teljes éves adóterhelését.
A magas személyi jellegű ráfordítás miatt a KIVA által kiváltott szociális hozzájárulási adó jelentős tényező lehet.
2. Gyorsan növekvő Kft.: a KIVA különösen érdekes lehet
A KIVA másik fontos előnye az eredmény vállalkozásban tartásához kapcsolódik.
A NAV kifejezetten kiemeli, hogy az adónem a cégnél maradó nyereséget kedvezően kezeli, ezért azoknak a vállalkozásoknak különösen érdemes megfontolniuk, amelyek a nyereség visszaforgatásával jelentős fejlesztéseket terveznek.
Gondoljon például egy olyan cégre, amely minden évben 40–50 millió forintos eredményt ér el, de ebből csak kis részt vesznek ki a tulajdonosok.
A többit:
- új gépekre;
- informatikai fejlesztésre;
- új telephelyre;
- értékesítésre;
- marketingre;
- munkatársak felvételére;
- termékfejlesztésre
fordítják.
Egy ilyen vállalkozásnál a KIVA rendszerének logikája sokkal jobban illeszkedhet a növekedési stratégiához, mint egy olyan cégnél, ahol a tulajdonosok minden évben szinte a teljes nyereséget osztalékként kivonják.
3. Fejlesztésre készülő vállalkozásoknál is érdemes számolni
A KIVA nem kizárólag a jelenlegi állapot alapján lehet jó választás.
Az adózási döntésnél érdemes előretekinteni legalább egy-két évre.
Ha a Kft. jelenleg még csak 8 főt foglalkoztat, de a következő két évben 20–25 fős vállalkozássá szeretne növekedni, akkor a várható bérköltséget is bele kell építeni az adózási modellbe.
Ugyanez igaz egy jelentősebb beruházásra.
Ha a tulajdonosok célja az, hogy a megtermelt nyereséget ne kivegyék, hanem éveken keresztül a vállalkozás fejlesztésére fordítsák, az jelentősen módosíthatja a KIVA és TAO közötti különbséget.
4. Magas hozzáadott értékű szolgáltató cégek
A KIVA gyakran kerül elő tanácsadó, informatikai, mérnöki, marketing-, kreatív, pénzügyi vagy más tudásalapú szolgáltató vállalkozásoknál.
Ennek oka egyszerű.
Ezeknél a vállalkozásoknál a költségek jelentős részét sokszor a munkatársak bére jelenti.
Egy kereskedelmi cégnél lehet például:
- 500 millió forint árbevétel;
- 350 millió forint árubeszerzés;
- 30 millió forint bér.
Egy szolgáltató vállalkozásnál ugyanennyi árbevétel mellett elképzelhető:
- 500 millió forint árbevétel;
- 30 millió forint külső szolgáltatás;
- 250 millió forint bér.
A két vállalkozás árbevétele azonos, adózási szempontból azonban teljesen eltérő lehet a helyzetük.
Ezért nem az árbevételből lehet megmondani, hogy megéri-e a KIVA.
Mikor lehet előnyösebb a TAO?
A KIVA számos vállalkozásnak kedvező lehet, de egyáltalán nem univerzális megoldás.
Vannak olyan vállalkozási modellek, amelyeknél a TAO megtartása lehet logikusabb.
1. Kevés alkalmazott, magas nyereség
Vegyünk egy olyan Kft.-t, amelyben:
- egy-két személy dolgozik;
- nincs jelentős bérköltség;
- magas a profit;
- a tulajdonos rendszeresen osztalékot vesz ki.
Ebben az esetben eltűnik a KIVA egyik legfontosabb potenciális előnye: a jelentős bértömeghez kapcsolódó adómegtakarítás lehetősége.
Sőt, mivel a KIVA adóalapjában az osztalék- és tőkeműveleteknek is szerepük van, egy jelentős osztalékkivonással működő vállalkozás esetében különösen fontos előzetesen pontos modellezést készíteni.
Példa: egyszemélyes tanácsadó Kft.
Tegyük fel, hogy egy egyszemélyes tanácsadó vállalkozás:
- évente 60 millió forint bevételt ér el;
- alacsony működési költséggel dolgozik;
- nincs alkalmazotti állománya;
- a tulajdonos a megtermelt eredmény jelentős részét minden évben ki szeretné venni.
Ilyen helyzetben nem lehet automatikusan azt mondani, hogy a KIVA kedvezőbb.
A magas profit önmagában nem teszi vonzóvá a KIVA-t.
Sőt, az osztalékpolitika miatt a TAO akár kedvezőbb megoldás is lehet.
2. Ha a tulajdonosok rendszeresen jelentős osztalékot vesznek ki
A KIVA egyik legfontosabb kérdése a tulajdonosi pénzkivonás.
Ha a vállalkozás megtermeli a nyereséget és azt a cégben hagyja, az egészen más KIVA-hatással járhat, mint ha a tulajdonosok rövid időn belül osztalékként kivonják.
Ezért az adózási forma kiválasztásakor érdemes megvizsgálni a következőket:
- mennyi profit várható;
- abból mennyit szeretnének osztalékként felvenni;
- mennyit forgatnak vissza;
- terveznek-e tőkeemelést;
- van-e jelentős tulajdonosi finanszírozás;
- várható-e tőkekivonás.
A KIVA esetében ezek nem másodlagos kérdések, hanem magának az adóalapnak a meghatározásában is jelentős szerepet játszhatnak.
3. Bizonyos TAO-kedvezmények esetén a TAO értékesebb lehet
A társasági adó rendszerében számos adóalap-kedvezmény és adókedvezmény létezhet.
Ha a vállalkozás jelentős olyan lehetőséget tud kihasználni, amely kifejezetten a TAO rendszeréhez kapcsolódik, ezt figyelembe kell venni a KIVA-ra való áttérés előtt.
Nem elegendő tehát csak az előző évi fizetendő TAO összegét összehasonlítani egy becsült KIVA-összeggel.
Meg kell nézni azt is:
milyen kedvezményeket veszítene el vagy milyen adózási lehetőségektől esne el a vállalkozás az áttérés következtében?
Nagyobb beruházásokat, kutatás-fejlesztési tevékenységet vagy más speciális adókedvezményeket alkalmazó cégeknél ez különösen fontos lehet.
4. Alacsony bérköltségű kereskedelmi vállalkozások
Egy kereskedelmi vállalkozás sokszor magas árbevétellel, de viszonylag alacsony személyi jellegű ráfordítással működik.
Tegyük fel, hogy egy webáruház:
- éves szinten 800 millió forintos árbevételt ér el;
- ebből 550 millió forint az áru beszerzési értéke;
- jelentős marketingköltsége van;
- automatizált logisztikát használ;
- mindössze 5–6 alkalmazottja van.
Ebben az esetben a KIVA bérköltségekhez kapcsolódó előnye lényegesen kisebb lehet, mint egy 50 fős szolgáltató vállalkozásnál.
Nem jelenti azt, hogy biztosan a TAO a jobb megoldás, de a KIVA előnye korántsem olyan egyértelmű.
KIVA vagy TAO – egy leegyszerűsített példa magas bérköltség esetén
Nézzünk egy szemléltető példát.
Tegyük fel, hogy egy Kft. évente:
- 300 millió forint árbevételt ér el;
- jelentős létszámmal dolgozik;
- éves személyi jellegű kifizetése megközelíti a 150 millió forintot;
- stabilan nyereséges;
- a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják.
TAO-s működésben a társaság:
- megfizeti a bérek után az alkalmazandó munkáltatói közterheket;
- majd a társaságiadó-alapja után 9% TAO-t fizet.
KIVA alatt a 10%-os kisvállalati adó kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.
Ebben a vállalkozási modellben tehát már első ránézésre is indokolt egy részletes KIVA-kalkuláció.
A pontos megtakarítás azonban csak akkor állapítható meg, ha ismerjük:
- a teljes béradatokat;
- a társaságiadó-alapot;
- az adóalap-korrekciókat;
- az osztalékot;
- a tőkemozgásokat;
- a beruházásokat;
- a korábbi évek eredményeit;
- az esetleges kedvezményeket.
Második példa: kevés alkalmazott, nagy osztalék
Most nézzünk egy teljesen más céget.
Egy Kft. éves árbevétele 150 millió forint.
Mindössze két ember dolgozik benne, és a működési költségei alacsonyak.
A cég jelentős nyereséget termel, amelyből a tulajdonos minden évben nagy összegű osztalékot szeretne felvenni.
Itt már egészen más a helyzet.
Nincs jelentős alkalmazotti bértömeg, amely miatt különösen erős lenne a KIVA előnye, miközben az eredmény jelentős részét nem a vállalkozásban tartják.
Ilyen társaságnál könnyen előfordulhat, hogy TAO alatt maradni kedvezőbb vagy legalábbis egyszerűbben tervezhető megoldás.
De ezt is számítással kell igazolni.
Harmadik példa: dinamikusan növekvő ügynökség
Vegyünk egy marketing- vagy szoftverfejlesztő ügynökséget.
Jelenleg:
- 15 alkalmazottja van;
- 250 millió forint árbevételt ér el;
- 30 millió forint éves eredménye van.
A következő két év terve:
- 30–35 főre növelni a csapatot;
- új irodát nyitni;
- új szolgáltatásokat fejleszteni;
- az éves eredmény 80%-át visszaforgatni.
Ebben az esetben nem az idei év adatai alapján kell kizárólag dönteni.
Érdemes elkészíteni:
egy TAO-s forgatókönyvet és egy KIVA-s forgatókönyvet legalább 2–3 évre.
Lehet, hogy a különbség az első évben még csekély, de a munkavállalói létszám és a bértömeg emelkedésével később jelentős előny alakul ki.
Negyedik példa: beruházó termelővállalat
Tegyük fel, hogy egy gyártó Kft. jelentős növekedés előtt áll.
A vállalkozás:
- több tucat munkavállalót foglalkoztat;
- nyereséges;
- új gépsort szeretne vásárolni;
- a tulajdonosok több évig nem akarnak jelentős osztalékot felvenni.
Ilyen esetben a KIVA ismét komoly alternatíva lehet, hiszen egyszerre jelenik meg:
- magas személyi jellegű ráfordítás;
- a vállalkozásban maradó nyereség;
- fejlesztési szándék.
Ugyanakkor egy nagyobb beruházás miatt külön meg kell vizsgálni a TAO rendszerében esetlegesen alkalmazható kedvezményeket is.
Ezért a döntés itt sem hozható meg pusztán a KIVA 10%-os és a TAO 9%-os kulcsának összehasonlításával.
Az osztalék az egyik legfontosabb döntési tényező
Amikor KIVA és TAO között választunk, sok vállalkozás kizárólag a bérköltségeket nézi.
Ez hiba.
A tulajdonosok osztalékpolitikája legalább ilyen fontos lehet.
KIVA esetén az osztalékfizetés hatással lehet az adóalapra, ezért egy olyan vállalkozás, amely évről évre jelentős eredményt vesz ki, teljesen más eredményt kaphat a számítás során, mint egy olyan cég, amely a nyereséget folyamatosan visszaforgatja.
Az elemzés előtt ezért érdemes megválaszolni:
Mennyi eredményt szeretnének a tulajdonosok a következő években kivenni?
Ez néha fontosabb kérdés, mint az aktuális éves profit nagysága.
Miért kedvezhet a KIVA a nyereség visszaforgatásának?
A NAV maga is kiemeli, hogy a KIVA egyik lényeges sajátossága a cégnél maradó nyereség kedvező kezelése, ezért az adónem különösen érdekes lehet a nyereségüket visszaforgató vállalkozások számára.
Ez azt jelenti, hogy a KIVA logikája jól illeszkedhet egy olyan növekedési stratégiához, amelyben a tulajdonos nem szeretné minden évben kivenni a megtermelt profitot.
A pénz helyette a cégnél maradhat például:
- új munkatársak felvételére;
- gépvásárlásra;
- termékfejlesztésre;
- marketingre;
- nemzetközi terjeszkedésre;
- új iroda vagy telephely kialakítására;
- digitalizációra;
- forgótőke finanszírozására.
Ezért egy fejlődő Kft.-nél nem csak az adóterhelést, hanem a vállalkozás tőke- és növekedési stratégiáját is érdemes összehangolni az adózási formával.
Mi történik a bérekkel KIVA alatt?
A KIVA egyik legfontosabb döntési szempontja éppen a személyi jellegű kifizetések kezelése.
Mivel a KIVA kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a magas foglalkoztatotti létszám és bértömeg jelentős hatással lehet arra, hogy összességében melyik rendszer kedvezőbb.
Emiatt a KIVA-vizsgálat során érdemes legalább az alábbiakat elemezni:
- munkavállalók száma;
- bruttó bérek;
- béren kívüli és egyéb juttatások;
- tulajdonosok és ügyvezetők javadalmazása;
- várható béremelések;
- új felvételek;
- év közbeni létszámváltozások.
Egy gyorsan bővülő vállalkozásnál nem feltétlenül a tavalyi béradat a legfontosabb, hanem a következő év várható bértömege.
Nem elég csak az előző évet összehasonlítani
Ez az egyik leggyakoribb hiba.
A vállalkozás előző évi számai alapján készítenek egy KIVA-TAO összehasonlítást, majd annak alapján választanak adózási formát.
Csakhogy az adózási döntés a jövőre vonatkozik.
Ha például 2025-ben:
- 10 alkalmazott volt;
- 200 millió forint volt az árbevétel;
- 20 millió forint eredmény keletkezett,
de 2026-ra:
- 25 munkavállalót;
- 450 millió forint árbevételt;
- jelentős fejlesztéseket
terveznek, akkor a 2025-ös adatokra készített modell félrevezető lehet.
A jó KIVA-TAO kalkuláció ezért tervezési feladat, nem egyszerű múltbeli összeadás.
Mikor lehet áttérni KIVA-ra?
A KIVA egyik fontos sajátossága, hogy nem feltétlenül csak január 1-jével választható.
A NAV külön felhívta a figyelmet arra, hogy KIVA-ra év közben is át lehet térni. Ugyanakkor a KIVA-alanyiság kezdőnapjával a vállalkozásnak új, önálló üzleti éve kezdődik.
Ez számviteli és adminisztrációs szempontból is lényeges.
Éppen ezért, bár technikailag az év közbeni áttérés is lehetséges, a váltás időpontját célszerű előzetesen egyeztetni a könyvelővel és adótanácsadóval.
Egy rosszul megválasztott időpont szükségtelen plusz adminisztrációt okozhat.
A KIVA-ra áttérés nem csak egy nyomtatvány beadása
Sokan úgy gondolnak az adózási forma megváltoztatására, mint egy egyszerű bejelentésre.
A gyakorlatban a KIVA-ra történő áttérés ennél több.
Meg kell vizsgálni többek között:
- a jogosultsági feltételeket;
- kapcsolt vállalkozásokat;
- korábbi eredményeket;
- elhatárolt veszteséget;
- adóalap-módosító tételeket;
- meglévő tárgyi eszközöket;
- tulajdonosi követeléseket és kötelezettségeket;
- osztalékkal kapcsolatos tételeket;
- a saját tőke helyzetét;
- az áttérési szabályokat.
A NAV 2026-os KIVA-tájékoztatója külön fejezetben foglalkozik a TAO-ról KIVA-ra történő áttéréssel, valamint a KIVA-ról történő kilépéssel és az áttérési különbözet szabályaival is.
Tehát egy komolyabb vállalkozásnál a KIVA-váltás előtt érdemes teljes körű adózási számítást készíteni.
Mi történik, ha később mégsem éri meg a KIVA?
Egy vállalkozás működése változik.
Lehet, hogy 2026-ban magas bérköltséggel és intenzív növekedéssel működik, ezért kedvező a KIVA.
Néhány évvel később viszont:
- automatizál;
- csökken a létszám;
- jelentősen nő a tulajdonosi osztalékkivonás;
- megváltozik a cégcsoport;
- más üzleti modellre tér át.
Ilyenkor újra érdemes megvizsgálni a TAO-ra történő visszatérést.
Az adózási forma tehát nem feltétlenül egy életre szóló döntés.
Ugyanakkor a KIVA-ból való kilépésnek is vannak speciális adózási és áttérési szabályai, ezért ezt sem célszerű kizárólag az aktuális adókulcsok alapján eldönteni.
KIVA vagy TAO 2026 – milyen adatokat kell megnézni a döntés előtt?
Egy valóban használható KIVA-TAO összehasonlításhoz legalább az alábbi adatokat érdemes összegyűjteni:
- éves nettó árbevétel;
- egyéb bevételek;
- várható adózás előtti eredmény;
- társaságiadó-alap;
- személyi jellegű ráfordítások;
- teljes bértömeg;
- munkavállalói létszám;
- tulajdonosok és ügyvezetők javadalmazása;
- várható osztalék;
- korábbi évek eredménytartaléka;
- tervezett beruházások;
- tőkeemelések;
- tőkekivonások;
- tagi kölcsönök és más tulajdonosi finanszírozás;
- TAO-kedvezmények;
- elhatárolt veszteség;
- kapcsolt vállalkozások adatai;
- következő 1–3 év üzleti terve.
Minél nagyobb vállalkozásról van szó, annál kevésbé célszerű egyszerű internetes kalkulátor alapján meghozni a döntést.
Érdemes több forgatókönyvet számolni
A legjobb döntést általában nem egyetlen számítás adja.
Érdemes legalább három forgatókönyvet elkészíteni.
Konzervatív forgatókönyv
Mi történik, ha a cég árbevétele nem nő jelentősen, a létszám változatlan marad és a jelenlegi profitabilitás folytatódik?
Növekedési forgatókönyv
Mi történik, ha emelkedik az árbevétel, több munkavállalót vesznek fel és a profitot visszaforgatják?
Osztalékkivonási forgatókönyv
Mi történik, ha a tulajdonosok a következő évben jelentős osztalékot szeretnének felvenni?
Előfordulhat, hogy az egyik forgatókönyv szerint egyértelműen a KIVA a jobb, a másik szerint viszont a TAO.
Ilyenkor már üzleti döntés kérdése is, hogy melyik forgatókönyv a legvalószínűbb.
Tipikus cégtípusok, amelyeknél érdemes KIVA-ban gondolkodni
Nagyobb eséllyel lehet érdekes a KIVA például egy olyan vállalkozásnál, amely:
- sok munkavállalót foglalkoztat;
- magas a bérköltsége;
- dinamikusan növekszik;
- a nyereséget nagyrészt visszaforgatja;
- ritkán fizet jelentős osztalékot;
- fejlesztéseket és beruházásokat tervez;
- szolgáltató vagy tudásintenzív tevékenységet végez;
- több évre előre szeretné finanszírozni saját növekedését.
Tipikus példák lehetnek:
informatikai vállalkozások, mérnöki irodák, marketingügynökségek, könyvelőirodák, tanácsadó cégek, szolgáltatóközpontok, egyes gyártócégek és más jelentős létszámmal működő Kft.-k.
Természetesen a tevékenységi kör önmagában semmit nem dönt el.
Mindig a konkrét számok számítanak.
Milyen cégeknél érdemes különösen óvatosan vizsgálni a KIVA-t?
A KIVA nem feltétlenül ideális azoknál a vállalkozásoknál, ahol:
- nagyon kevés alkalmazott dolgozik;
- alacsony a bértömeg;
- magas a nyereség;
- rendszeresen nagy összegű osztalékot fizetnek;
- jelentős TAO-kedvezményeket használnak;
- speciális tőkeműveletek zajlanak;
- komplex vállalatcsoport részeként működnek.
Itt sem azt jelenti, hogy a KIVA biztosan rossz.
Azt jelenti, hogy az egyszerű „10% kisebb, mint a TAO + szocho” logika alapján semmiképpen nem szabad dönteni.
Mi a helyzet a helyi iparűzési adóval?
A KIVA és TAO összehasonlításakor gyakran háttérbe szorul a helyi iparűzési adó, pedig a teljes vállalati adóterhelés szempontjából ezt is célszerű figyelembe venni.
A KIVA és a TAO alapvetően más adónemeket érint, de ettől még a vállalkozásnak HIPA-kötelezettsége is lehet.
Ráadásul KIVA-alanyként speciális iparűzésiadó-alap-megállapítási lehetőségek is felmerülhetnek.
Ezért ha valóban azt szeretné tudni, hogy mennyivel lesz kevesebb vagy több a vállalkozás teljes éves adóterhelése, a helyi iparűzési adót is célszerű beépíteni a kalkulációba.
Az ÁFA szempontjából számít, hogy KIVA vagy TAO?
Alapvetően a KIVA vagy TAO választása nem jelenti automatikusan a vállalkozás ÁFA-státuszának megváltozását.
Egy KIVA-s vállalkozás ugyanúgy lehet például ÁFA-körös, mint egy TAO szerint adózó cég.
A két kérdést ezért nem szabad összekeverni.
A KIVA és TAO elsősorban a vállalkozás közvetlen adózására és munkáltatói közterheire van hatással, miközben az általános forgalmi adó külön rendszerben működik.
KIVA mellett is kell könyvelés?
Természetesen igen.
A „kisvállalati adó” elnevezés néha azt a benyomást keltheti, mintha a KIVA egy nagyon leegyszerűsített vállalkozási forma lenne.
Egy Kft. azonban KIVA alatt ugyanúgy:
- könyvelésre kötelezett;
- beszámolót készít;
- bizonylatokat kezel;
- bérszámfejtést végez;
- adóbevallásokat teljesít;
- vezeti a szükséges nyilvántartásokat.
A KIVA tehát nem a könyvelési kötelezettség megszüntetését jelenti.
Elsősorban az adózás struktúráját változtatja meg.
Gyakori hiba: „A könyvelő szerint a KIVA olcsóbb”
Ez önmagában még kevés.
Érdemes megkérdezni:
Milyen adatok alapján?
A jó KIVA-TAO elemzésnek számszerűen meg kell mutatnia:
- mennyi lenne az éves teher TAO alatt;
- mennyi lenne KIVA alatt;
- milyen feltételezéseket használtak;
- mekkora osztalékkal számoltak;
- milyen bérnövekedést feltételeztek;
- milyen beruházásokat vettek figyelembe;
- hogyan változna az eredmény más forgatókönyv esetén.
Egy több száz millió forintos árbevételű vállalkozásnál akár több millió forintos éves különbség is kialakulhat, így a döntés megérdemel egy részletes számítást.
Gyakori hiba: kizárólag a százalékokat összehasonlítani
Ez talán a leggyakoribb tévedés.
TAO = 9%.
KIVA = 10%.
Ebből nem következik, hogy a TAO jobb.
Ahogyan abból sem következik automatikusan, hogy a KIVA jobb, mert kiváltja a 13%-os szociális hozzájárulási adót.
A különböző adók különböző adóalapokra rakódnak.
Az összehasonlításnak ezért mindig forintban kell megtörténnie.
A helyes kérdés:
„Az én vállalkozásom várható 2026-os működése mellett összesen mennyi adót fizetnék TAO-ban, és mennyit KIVA-ban?”
Gyakori hiba: az osztalék figyelmen kívül hagyása
Egy Kft. tulajdonosi struktúrája és osztalékpolitikája alapvetően módosíthatja a számítást.
Ha például a tulajdonos azt mondja:
„A következő három évben minden profitot visszaforgatunk”,
az egy teljesen más modell.
Ha viszont azt mondja:
„Minden évben a lehető legnagyobb osztalékot szeretném kivenni”,
akkor más eredményre juthatunk.
Ezért a KIVA-TAO döntés valójában részben tulajdonosi pénzügyi tervezés is.
Gyakori hiba: a jövőbeni létszám figyelmen kívül hagyása
A KIVA különösen érzékeny lehet a bértömeg alakulására.
Ha egy vállalkozás ma 5 fővel dolgozik, de egy év múlva 20 főt szeretne foglalkoztatni, nem feltétlenül a jelenlegi adózási struktúra alapján kell dönteni.
Ugyanez fordítva is igaz.
Ha jelentős automatizálás miatt a létszám várhatóan csökken, az is megváltoztathatja az optimumot.
Mennyi időre érdemes előre tervezni?
Ideális esetben legalább 2–3 üzleti évre.
Egyetlen év adata sokszor torzít.
Lehet például egy kiugró beruházási év, egy egyszeri nagy szerződés, egy rendkívüli osztalékfizetés vagy egy jelentős létszámbővítés.
Ha több évre készül számítás, sokkal jobban látható:
- melyik rendszer stabilabban kedvező;
- mikor fordulhat meg a különbség;
- milyen üzleti döntésekre érzékeny az adóteher.
KIVA vagy TAO kalkuláció: mi legyen benne?
Egy megfelelő összehasonlítás nem csak két végösszegből áll.
Érdemes külön bemutatni:
TAO-forgatókönyv
- társaságiadó-alap;
- társasági adó;
- munkáltatói közterhek;
- alkalmazható TAO-kedvezmények;
- kapcsolódó főbb adóhatások.
KIVA-forgatókönyv
- személyi jellegű kifizetések;
- tőkeműveletek;
- osztalékműveletek;
- egyéb adóalap-módosító tényezők;
- KIVA-adóalap;
- fizetendő KIVA.
Tulajdonosi forgatókönyv
Érdemes külön megnézni azt is, mi történik:
- osztalék nélkül;
- mérsékelt osztalék mellett;
- jelentős osztalékkivonás esetén.
Sokszor pontosan itt válik láthatóvá, melyik adózási forma illeszkedik jobban a cég tulajdonosainak céljaihoz.
Gyakori kérdések a KIVA és TAO választásáról 2026-ban
Mennyi a KIVA 2026-ban?
A kisvállalati adó mértéke 2026-ban 10%.
Mennyi a TAO 2026-ban?
A társasági adó mértéke a pozitív társaságiadó-alap 9%-a.
A KIVA kiváltja a társasági adót?
Igen. A KIVA többek között a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is kiváltja.
Megéri KIVA-ra váltani, ha sok alkalmazottam van?
Gyakran érdemes megvizsgálni. A jelentős bérköltséggel működő vállalkozásokat a NAV is azok közé sorolja, amelyeknek célszerű lehet megfontolni a KIVA választását. A tényleges előnyt azonban konkrét számítással lehet meghatározni.
Megéri KIVA-ra váltani, ha nincs alkalmazottam?
Nem feltétlenül. A KIVA egyik jelentős potenciális előnye a bérhez kapcsolódó munkáltatói közterhek oldalán jelentkezik, ezért minimális bértömeg mellett különösen fontos részletesen összehasonlítani a két rendszert.
Jó lehet a KIVA, ha nem veszek ki osztalékot?
A nyereséget a vállalkozásban tartó, azt fejlesztésekre visszaforgató cégek esetében kifejezetten érdemes lehet megvizsgálni a KIVA választását.
KIVA mellett lehet osztalékot fizetni?
Igen, azonban az osztalékműveletek szerepet játszhatnak a KIVA adóalapjának meghatározásában, ezért egy jelentős osztalékfizetés hatását előzetesen érdemes kiszámítani.
100 fő felett lehet KIVA-s egy Kft.?
2026-ban a belépési feltételnél az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámára vonatkozó fő értékhatár 100 fő. A KIVA-alanyiság fennállása alatt a kiesési létszámhatár magasabb: a NAV 2026-os tájékoztatása 200 fős értékhatárt jelez.
Mennyi a KIVA bevételi határa 2026-ban?
A belépésnél a 2026-os szabályok szerint az előző adóév bevétele főszabály szerint legfeljebb 6 milliárd forint lehet, és a mérlegfőösszegre is 6 milliárd forintos határ vonatkozik. A bennmaradásnál a bevételi kiesési határ 12 milliárd forintra emelkedett.
Év közben is lehet KIVA-ra váltani?
Igen. A NAV szerint a KIVA év közben is választható, de a KIVA-alanyiság kezdőnapjával új, önálló üzleti év kezdődik, ezért a váltás időzítését érdemes előzetesen megtervezni.
KIVA vagy TAO – nincs univerzális győztes
A KIVA vagy TAO 2026 kérdésében az egyik legfontosabb felismerés, hogy nincs minden Kft.-re alkalmazható válasz.
Egy magas bérköltséggel működő, gyorsan növekvő szolgáltató vállalkozás számára a KIVA jelentős előnyt jelenthet.
Egy kevés alkalmazottal dolgozó, magas profittal működő és rendszeresen jelentős osztalékot fizető társaságnál viszont könnyen a TAO maradhat kedvezőbb.
Egy beruházó vállalkozásnál pedig mindkét irány mellett lehetnek erős érvek, ezért ott különösen fontos a részletes számítás.
A választást ezért nem adókulcs, hanem vállalkozási modell alapján kell meghozni.
Mit érdemes végiggondolnia a döntés előtt?
Ha 2026-ban azt vizsgálja, hogy KIVA vagy TAO éri-e meg jobban Kft.-jének, érdemes az alábbi kérdésekre válaszolnia:
- Mekkora lesz a vállalkozás éves bértömege?
- Hány munkavállalót foglalkoztat jelenleg, és hányat tervez a következő években?
- Mekkora eredmény várható?
- Mennyi osztalékot szeretnének kivenni a tulajdonosok?
- Mennyi nyereséget hagynának a vállalkozásban?
- Terveznek-e jelentős beruházást?
- Van-e olyan TAO-kedvezmény, amelynek elvesztése jelentős lenne?
- Várható-e tőkeemelés vagy tőkekivonás?
- Vannak-e kapcsolt vállalkozások?
- Milyen növekedést terveznek a következő 2–3 évben?
Ha ezekre megvannak a válaszok, már valódi üzleti számítást lehet készíteni.
A legjobb adózási forma nem mindig az, amelyik idén a legolcsóbb
Ez különösen fontos.
Előfordulhat például, hogy a KIVA 2026-ban csak néhány százezer forintos előnyt jelentene a TAO-hoz képest, 2027-ben viszont a tervezett létszámbővítés miatt már több millió forintos különbség keletkezne.
Fordítva is megtörténhet.
Lehet, hogy most kedvező a KIVA, de két év múlva a tulajdonosok nagyobb osztalékkivonást terveznek, ami teljesen megváltoztatja a képet.
A megfelelő adózási stratégia ezért nem egyszerűen az aktuális adó minimalizálását jelenti.
A cél az, hogy a vállalkozás üzleti terve és az adózási rendszer egymást támogassa.
KIVA vagy TAO 2026 – összegzés
A KIVA vagy TAO 2026 – melyik éri meg jobban egy Kft.-nek? kérdés megválaszolásához tehát nem elegendő két százalékot egymás mellé írni.
A TAO 2026-ban a pozitív társaságiadó-alap 9%-a.
A KIVA mértéke 10%, és többek között a társasági adót, illetve a szociális hozzájárulási adót is kiváltja.
2026-tól ráadásul jelentősen bővült azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek egyáltalán választhatják a kisvállalati adót: a fő belépési létszámkorlát 100 főre, a bevételi és mérlegfőösszeg-korlát pedig 6 milliárd forintra emelkedett.
KIVA különösen akkor lehet érdekes, ha a vállalkozás jelentős bérköltséggel működik, növekedést tervez és a megtermelt nyereség nagy részét a vállalkozásban hagyja.
TAO mellett pedig többek között akkor lehet erősebb érv, ha alacsony a bértömeg, jelentős a rendszeres osztalékkivonás, vagy a vállalkozás számára fontos TAO-specifikus kedvezmények állnak rendelkezésre.
A döntést azonban minden esetben célszerű konkrét számokkal alátámasztani.
Egy megfelelő elemzésben nemcsak az előző év eredménye szerepel, hanem a következő évek várható bérei, létszáma, nyeresége, osztalékpolitikája, beruházásai és tőkemozgásai is.
Így nem egyszerűen azt tudhatja meg, hogy melyik adónem lenne olcsóbb most, hanem azt is, hogy melyik illeszkedik jobban vállalkozása következő éveinek terveihez.
Ebben tudunk mi is segíteni. Könyvelési, bérszámfejtési, adótanácsadási és üzletviteli szolgáltatásaink révén nem kizárólag egyetlen adónemet vagy egyetlen bevallást látunk, hanem a vállalkozás működésének egészét. A könyvelési adatokból, a bérstruktúrából, a tulajdonosi tervekből és az üzleti célokból együtt tudjuk megvizsgálni, mire van valóban szüksége az Ön cégének.
Ha például felmerül a KIVA-ra váltás, nem csupán azt érdemes kiszámítani, hogy az előző évi adatokkal mennyi lett volna az adó. Meg lehet vizsgálni különböző létszám-, bér-, eredmény- és osztalékforgatókönyveket is, hogy a döntés a vállalkozás tényleges terveire épüljön.
Így a könyvelés, a bérszámfejtés, az adózás és az üzletvitel nem egymástól elszigetelt feladatként jelenik meg, hanem egy összefüggő rendszerként. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy időben felismerjük a problémákat, megtaláljuk a vállalkozás számára megfelelő megoldásokat, és az adózási döntéseket is a cég működéséhez és hosszabb távú céljaihoz igazítsuk.
Az első konzultáció teljesen ingyenes és kötetlen, ahol lehetősége van megismerni minket és feltenni minden kérdését.
Jelentkezzen bátran, és tapasztalja meg személyesen, hogyan tudunk együtt dolgozni vállalkozása sikeréért.